Május 1.

Mikor kicsi voltam minden évben fel kellett vonulni. A nagyapám katonatiszt révén ezt nem lehetett kihagyni. Szóval bebújás az ünneplő ruciba, fehér harisnya, lakkcipő, nyomulás, a tribün előtt pedig zászlólengetés. Délután állatkert, esetleg ringispil. Na azóta sikerül minden évben felülírni az élményt. Az egyetemi évek alatt folyton tanulással teltek a május elsejék és dolgozatírással:( Azóta megfogadtam, hogy május elsején nem fogok otthon ülni a számítógép előtt. Volt azóta kirándulás, május elseji badacsonyi bortúra. Most épp kerti partizunk:)))

itthon?

Az valami más...asszem. Az ember egy idő után nemcsak a helyhez kötődik, hanem az érzésekhez, a biztonsághoz.
Több nap Bécs után újra Pesten. Hát egészen más. Valahogy kint minden egyszerűbb, elérhetőbb, ha kell valami, csak leugrok a billába, hoferba, amihez éppen kedvem van, minden maximum 5 perc távolságban. Az emberek nyugodtak, nyitottak, segítőkészek, barátságosak. Szép időben várost néztem, kedvencem a Sigmund Freud park a Votivkirche előtt, itt jól lehet pihenni. Nagyon tetszett a Hofburg kertje is, egészen különös alakú fákkal. A hétvégén sütés-főzés, filmezés, kirándulás.
Pesten a rohanás, nyugtalanság, bizonytalanság várt..hm.
És akkor most hova is tartozom? Jó kérdés....

Vienna

Első napom Bécsben igazán remekül telt. Miután a közös reggeli után a kedvesem elment a kórházba, én még aludtam egyet. Majd tettem egy nagy sétát a környéken, és vásároltam pár dolgot a vacsihoz. A vacsi tojáskrémes bagette salival. A sali közben történt egy kis malőr, persze nem is én lennék, ha nem. De csakis az új reszelő az oka, ami egy kissé vagy inkább nagyon éles. Szóval sikerült egy mély, ám tiszta vágást ejteni az ujjamon. Még szerencse, hogy a kedvesem orvos, ugye, mikor jött haza, kedvesen bekötözött, és befejezte a vacsit :), ami nagyon fini volt! És este a TOTORO ment a tv-ben!!!!

Húsvét I.

Utazás Veszprémbe, csomagok, tömeg ás társai. De Veszprémben már anya várt a pályaudvaron, szóval megérte. Aztán anyukám ragaszkodott hozzá, hogy ő húzza hazáig a bőröndömet, volt egy kis hangja, hm..:)
Otthon már vártak a sütik: Kati-szelet és zserbó. De húsvéti kajákat ettünk, kalácsot, sonkát, retket, paradicsomot, tojást, és persze tormát, ami az agyig hatolt. És a kihagyhatatlan: csapassuk szét a zsírt egy kis körtepálesszal:)
Aztán punnyadás egész este!
És alváááás!

Just simply things :)

Egy hétig itthon "feküdtem" a kedves calici vírussal. Az elmúlt hetek eszméletlen rohanása, információ és eseménydömpingje után igazából jól is esett...csak lenni.
Aztán tegnap megint belevetettem magam a dolgokba. Az egyetemen a kedves mentorom almatortával fogadott:))Aztán egy kedélyes beszélgetés következett arról, hogyan is képzelem el a jövőt, illetve a közös munkát. Egyre inkább azt érzem, hogy eddig nem a megfelelő embereket választottam. Több centivel a föld fölött hagytam el a Net-et. Aztán Zsuzsával találkoztam. együtt ebédeltünk egészen kedélyesen, tonhalsaláta tiramisuval, igen, élni tudni kell. Aztán cipőket vásároltunk, én kivételesen most csak egyet, Zsuzsa kettőt. Nagyon örült neki, mindegyik tuti darab, az egyik pl. párducmintás! Aztán célba vettük a Müllert is, na persze :) És este pedig juhturóval töltött kaliforniai paprikát csináltam szeletelve, és pirítóst sütöttünk hozzá. Még Györgynek, Zsuzsa férjének is nagyon ízlett. Későig moziztunk....és hajnalban jött a termelői piac Pátyon. Sajtot és csokit akartunk beszerezni. A csokis sajnos nem jött el, viszont nagyon finom sajtokat vettem, diósat, füstöltet, fonott, kis kalács alakút. És hozzátartozik még az is, hogy Zsuzsa legnagyobb fia szobájában aludtam, akinél 5kor arra ébredtem Billy Idoltól, hogy sweet 16:)) Igen szép ez a mai nap!!! Aztán bejöttünk Pestre, és azóta belefért egy városligeti futás ( ó már november óta nem voltam!!!, nagyon jólesett), egy filmnézés (Napsütötte Toszkána:)) és kajakészítés: sajttál, gyümölcssaláta, és csirkés tésztasaláta:)) Its weekend:))

Keeping distance

Egy számomra nagyon kedves embertől hallottam ezt a napokban. Távolságot tartani, persze az emberektől, hát kiktől...hehe
Érdekes és megfontolandó dolog, bár az idő múlásával, igazat kell, hogy adjak neki...szóval igen, jobban kéne a megérzésekre és a belső hangokra hallgatni asszem, szóval ha valami nem jó, akkor hagyni, ennyi, és be is fejeztem a filozofálást:)

A nagynéni

Ma busszal utaztam Veszprémbe. Épp a Népligetnél nyomulok a csomagjaimmal, mikor megáll mellettem a nagynéném, akivel évek óta nem beszéltem...hm. Aztán helyet foglalt nekem a buszon maga mellett, és az úton végig beszélgettünk.
A csajszi id.vez.és persze ment a vetítés végig...na de én is résen voltam, szóval jól szórakoztam ám:)
Mert ő ám micsoda világot látott nőszemély, és az utazás az ám az élet, bizony-mondja ő. Igen, mondom én, meg a család. Erre nem tud válaszolni a kedves.