Kari II.

Tegnap azaz a karácsony másnapja nagyon jól telt. Sokáig lustálkodtam, majd délután a tesómékkal színházban voltam. A Büszkeség és balítéletet néztük meg Budán, a Karinthyban. Abban a színházban, amelyik mellett 5 éven keresztül szinte hetente-kéthetente elmentem villamossal, mikor a koliba igyekeztem. A darab nagyon jó volt, rázkódtam a nevetéstől egyes részeknél, szóval jól szórakoztunk. Aztán megint előkerült a nyúl téma. Köztudott már hogy van egy nyuszim. Tesóm szerint guitar hero vérnyúl, barátaim szerint nyúlpörkölt:) Közlöm, hogy még életben van, hihi! Szóval még anyáéknál a karis ebéden a nagynéném mesélt egy jó kis nyulas sztorit. A munkatársnőjének volt egy nyuszkója, kis aranyos, akit szobatisztaságra is tanított. Aztán mikor egyszer csak elutaztak, rábízta az egyik ismerősre, hogy vigyázzon rá. Az ismerős nagyon vigyázott rá, szó szerint. Mikor a nyuszka megvadult és nekiugrált az üvegajtónak, nyúlhusi lett belőle:( És mikor az exgazdája megérkezett, és kérdezte hol a nyuszkó, az ismerős előhúzta a hűtőből, a vacsora tálalva:)