2009. december 25., péntek

Kari

Olyan jó....
Régóta az 1. karácsony nekem, ami igazán jó. Sok nevetés, család, vidámság, beszélgetések, rokonok, és még több rokon..:)
Szenteste otthon voltunk mind: anya, apa, tesóm, a papa meg én. Beszélgettünk, nevetgéltünk. Apukám a három nemlétező unokáját hiányolta, akiket még szívesen pelenkázna is.
Ma meg eljöttek apa rokonai, a Bözsiék. örültem, mert végre igazi, létező hús-vér családtagokkal lehettem:) És beszélgettünk jókat. Unokatesómmal is, az egyetlennel, aki szóba áll velünk. Na ez is megérne egy beírást, de azt majd máskor, ma csak jókat írok.
Készítettem diós bejgli, meg zabpelyhes sütit, ami útközben és a készítés közben tesóm szerint "mojzsika" lett. Ez sem zavart:)
Ja, és még nincs vége, holnap is karácsony:)

0 megjegyzés: