analízis

nem tudok elaludni, úgyhogy zenét hallgatok

és jönnek a gondolatok...

pl. mindig azt gondolom, és tudom, hogy így is van, hogy az ember társas lény, mind a férfi, mind a nő, akkor miért megy minden bonyolultan, nehezen, mikor végül is a férfi a nőre vágyik, a nő meg a férfira ugye jobb esetben

hát miért is?

túlbonyolítjuk. sokat gondolkozunk (ja mondom én...), és még annál is többet

és az alapok

mkinek az a romantikus szar van a fejében, amit kiskorában látott, igaznak vélt, aztán kiegészítette a mesékkel, sorozatokkal

nézzünk csak engem pl. átlag teljes, ép családban nőttem fel, az anyám 14 éves volt, amikor megismerte apámat, 21 volt mikor hozzáment, 22 volt, mikor én születtem

van vki aki ma erre vágyik? én nem erre vágytam...és nem is ez lett

baromi nehezen alakult ki bennem, hogy mire vágyom

sokáig csak azt tudtam, mire nem, szerencsére ezek már elmúltak

és ehhez nagyon sok mindennek kellett történni

ja és mikor már tudom, hogy mire vágyom, az élet hozza, hogy nana


egyik kedvenc színésznőmtől olvastam nemrég, hogy az ember természeténél fogva az egyedüllétre van kárhoztatva, és csoda, ha talál maga mellé vkit, mert ritka az őszinte ember, akiben lehet bízni.... (by Monica Belucci)


sztem minden csak felfogás kérdése....


és ez fontos: az ember az álmában egyedül jár