2009. szeptember 27., vasárnap

állatos


Nyúl Úr

Márciusban szereztem be. Éreztem ,hogy valami állatszerű élőlényre vágyom. Mivel nem nagyon rajongok az állatokért, csak bizonyosakért, sokáig töprengtem mi legyen....aztán eszembe jutott. Mikor kicsi voltam a nagyapám nyuszikat tartott, fehéreket, hosszú füllel, piros szemmel. Ott álltam a ketrecek előtt és mondtam a nyusziknak, hogy muszmusz áááá, és közben az orromat simogattam. Még sosem volt saját állatom. Döntöttem nyuszi kell, hosszú fülű, hosszú szőrű, aranyos!!!
és itt van Nyúl Úr!!! Aki azóta nagyon megkedvelt, és én is őt. reggelente jön utánam, hogy adjak már neki a kedvenc ropogtatnivalójából, és vegyem már fel az ölembe és simogassam már egy kicsit!!

Úgyhogy asszem ez már örök barátság marad:)

És itt figyel őőő:))

0 megjegyzés: